Szemet vetett rá egy pusztai legény. Megleste. Zaklatta. Megfenyegette. Renci ettől kezdve sietve tette meg a három kilométeres utat. Félelmeiről édesanyjának panaszkodott.
A legényt kocsmázó barátai próbálták lebeszélni szándékáról.
"Renci nem lesz soha a tiéd! Vele nem lehet kikezdeni."
A cimborák szava azonban nem ért semmit.
A fiatal férfi egy este ittasan les a lányra. Megtámadta. Duladonak. Renci győz, a férfi földre zuhan. A lány menekül. Fut. Segítségért kiáltoz. Senki nem hallja. Messze a falu első háza. A részeg férfi utoléri. Renci ismét nemet mond. A férfi nekiesik. A lány ellenáll. A dühös legény eszét veszti haragjában, kést húz elő, és szúrkálni kezdi a védekező lányt. Mikor több sebből vérzik, ott hagyja.
Amikor megtalálták a lányt, még élt. A celldömölki kórházba vitték. 27 késszúrást számoltak meg rajta az orvosok. Renci eszméletnél van. Elmondja, mi történt vele. Az orvosok mindent megtesznek érte, de életét nem képesek megmenteni.
A 17 éves leányt az egész falu kikíséri a temetőbe. A nyitott sír mellett áll egy halott sápadt fiatal férfi. Egész testében remeg, amikor egy szál piros szegfűt dob a koporsó után. Viselkedése feltűnik a nyomozóknak. Letartóztatják. eleinte tagadja a gyilkosságot, de később bevallja. Börtönre ítélik. Büntetése után, sok év múlva az ország más részébe költözik, hogy új életet kezdjen...
Emerenciána síremlékén két dátum van. A születésé és a hlálé: 1937-1954. Kiscsőszön még ma is emlékeznek rá. Ma is megkérdik: "Miért ellenkezett Renci? Ma is élhetne."
Miért ellenkezett?
Kényszerből átadni önmagát egy vad férfinek - egészséges öszönnel irtózott ettől teste-lelke.
A szemérmesség adott erőt neki, hogy ellenálljon, vagy szemérmességét védte lelke erejével? Vajon a dulakodásban eszébe villant, hogy életét veszélyezteti? Vagy az egészséges szeméremérzet védte érintetlenségét a végsőkig, semmitől nem félve, semmire nem gondolva?
Ki tud ezekre a kérdésekre válaszolni?
"Ma is élhetne."
Igen. Ám azt nem tudjuk, hogyan sikerült volna az élete, milyen lenne most. Azt azonban tudjuk, hogy az emberi élet értékét nem években mérik. Az Ő életét fiatalsága és erényei tették értékesen széppé. Halála pedig figyelmeztető kiáltás a szemérmesség erkölcsi értéke mellett.
Szemérmesség. -Tiszteld meg vele önmagad és tiszteld meg másokban.
SZEMÉRMESSÉG
Gondolatainkat, érzéseinket csak barátunknak tárjuk fel teljesen. Érzelmi és gondolati őszinteség csupán meghitt közösségben lehetséges. Igényünk, hogy titkaink legyenek. Természetesnek vesszük, hogy benső világunkat akárki előtt nem tárjuk föl.
Szophoklész az egész emberről mondja, hogy sok van, mi csodálatos, de az embernél semmi sem csodálatosabb. A görög bölcs igazsága igaz az emberi testre is. Nincs mit szégyellni rajta. A művészek a test csodálatosságát nem győzték és győzik felfedezni. ábrázolni. A biológusok a test működését tisztelik, és ámulnak el automatizmusán. Nem titok az emberi test. A tiéd sem.Vagy mégis? Ha igaz, hogy természetes igény lelkünk gondolatait, szívünk érzéseit az arra nem méltók előtt elrejteni, miért ne lenne természetes
a SZEMÉREM természetes szégyenérzete, mely arra készteti az embert, hogy mezítelenségét eltakarja, a nemiséggel kapcsolatos dolgokban pedig mások előtt tartózkodjék.
A szemérmesség nem más, mint annyi, hogy megválogatom, kivel közlöm testem teljes valóságát.
A szerelemben az ember egész valójával közeledik a másikhoz:
szavaival és testével. A szerelemben az egész ember - lelkével-testével együtt - kezd párbeszédet a másikkal. Mivel testünk önközlése és a másik testének elfogadása a szerelem érzés viharában meghittséget kíván,
a szerelem kizárólagosságot követel abban, hogy ad és kap; a test szexualitásának rejtőzködése emberi gesztus. Önkéntelen igény, mint titkaink őrzése, rejtése. Sőt, a szemérem érzése a természet célszerű ösztöne! Fegyelmezi az embert érzéki hajlamaiban, és a szexuális fegyelmet támogatja.
A szemérmesség a test titkolódzása. Nem azért, mert szégyelli önmagát, hanem amint a szívét sem tárja föl, adja át őszinteségben akárkinek az ember, úgy a testét sem, csak a szerelemben kiválasztottnak.
A lélek feltárásának akkor van helye, ha titkunkat arra érdemesnek, megbízhatónak adhatjuk át. A test önközlése csak megbízható, felelősségtől áthatott valakinek történhet.
A szemérmesség önbecsülés. A szemérmesség a test egyfajta tisztelete.
Aki a másik szemérmességét megérti, az a másik személyiségét tiszteli.
Az igazi művészek takaratlan testábrázolása soha nem a teljes mezítelenség. A művészek aktképein az emberi test a szépség átlátszó fátylával van "letakarva". A szépség fényözönétől szépségbe öltözöttek a művészek aktképei.
A test szemérmességét a szeretet oldja fel. Ez a szeretet lehet a szerelmes vonzalma, a szülő ápolása, az orvos, az ápoló segítő gyógyítása.
Szemérmesség.
Szemérem.
Nem hiányozhat belőled, mert emberi érték. Egyetlen más élőlény nem dicsekedhet a szemérmesség érzésével. Csak az ember az, akinek méltósága abban is rejlik, hogy a fejlődés évmilliós útján testében az érzések, az ösztönök mellett és azokban a gondolat, a szellem is virágba nyílott.
Az ember testében a lélek,
mint a szemérmesség lángol fel és
a szépség különös fényével izzik át rajta.
Egyéniségednek dísze-e a szemérem?