MADAME CURIE A MUNKA ASSZONYA

Az ősi kínai város, Tai-Jü-Fu egyik templomában az ország bölcseinek, a híres császároknak és az emberiség jótevőinek képei láthatók. Az emberiség jótevői között Madame Curie képe néz a templomlátogatókra.

Ki ez az asszony, akit szülőhazájától, Lengyelországtól és Franciaországtól, ahol élt és dolgozott, ilyen messze is ismernek, tisztelnek?

Madame Curie rendkívüli ember volt. 1903-ban a fizikai, 1911-ben a kémiai Nobel-díjjal tüntették ki. Tudása sorolta volna a jótevők közé? Inkább értékes egyénisége, melyet a szerénység, az alázat, a naglelkűség ereényei mellett kiemelkedően jellemzett a munka szenvedélyes szeretete. Azellemi és fizikai munka egyaránt betöltötte életét. A munka szenvedélyes gyakorlása nem nyomorította el személyiségét, inkább adottságai, tehetsége keretein belül a tökéletességig bontakoztatta ki. Mindez kitűnik a lánya által írott könyvből. Eva Curie dokumentumregényéből néhány tényt emelek ki, hogy azok sejtessék a munka erényének nagyságát Madame Curie életében.

Már 17 éves korában házitanítóként munkát vállal. 18 évesen nevelőnői állást vállal, hogy nővére megkezdhesse egyetemi tanulmányait. Hat éven át napi 7 órát foglalkozik a rábízott gyermekekkel, napi 2-3 órát pedig azokkal a szegény írni-olvasni nem tudó parasztgyerekekkel, akiket önként magára vállalt.

24 évesen kerül Párizsba. A Sorbonne egyetem hallgatója lesz. Tanulmányainak szentel minden időt. A barátkozás örömét fedezi fel az egyetemi közös munkában. Boldogan vállalja a fizikai intézet laboratóriumában a kutatói feladatokat. A férfi, aki később férje lesz, a bájos lányban a renkívüli munkaszeretet értékét is meglátja. Házasságkötésük után naponta 8 órát laboratóriumban, utána 2-3 órát a háztartásban dolgozik.

 Majd következik 4 év, melynek minden napja azt jelenti, hogy Madame Curie fizikus, kémikus, szakmunkás, mérnök és napszámos munkát végez. Egy rideg hangárban - ez a laboratóriumuk-az első gramm rádiumot saját kezével dolgozza fel nyolc tonna szurokérc üledékéből.

Közben, 1899 és 1904 lüuütt 32 tudományos munkát ír részben önállóan, részben férjével, s más tudósokkal közösen. Felfedező munkájuk mellett, mely egyaránt szellemi s fizikai terhelést jelent, az egyetemen, a főiskolán megélhetésükért tanítanak.

Pierre Curie baleset áldozata lesz. Az özvegy férje egykori szavaiból merít erőt: "Bármi történjen is, még ha úgy érzi is az ember, hogy testéből elszáll a lélek, még akkor is kell dolgozni" 

S Madame Curie tovább, talán még nagyobb intenzitással dolgozik. 1911-ben megkapja a kémiai Nobel-díjat. Egyetemen tanít. Lányait neveli, akik hálásan emlékeznek vissza rá, mert szívükbe ültette a munka szeretetét. Anyjuk milliomossá tehette volna őket, de azt tartotta természetesnek, ha maguk keresik meg a megélhetéshez szükséges pénzt.

Párizsban és  Varsóban laboratóriumot szervez és irányít. 

Tudományos munkájától a háború téríti el, de a munkát, mely neki való, megtalálja. 20 röntgenkocsit rendel, 200 röntgenállomást hoz létre, hogy vizsgálják a sebesülteket és gyógyítsák a beteegeket. Több, mint egymillió embert vizsgálnak meg az által szervezett állomásokon. Első idegenkedésük után a sebészek rájönnek, mekkora segítséget ad nekik Madame Curie a röntgennel! Ő maga is részt vesz a felvételek készítésében. Másokat is megtanít rá. Radiaológiai tanfolyamot indít, hogy tudását átadja.

Nagyon gyakorlati tudását. Efogadják a Curie-terápiát!

A háború után már az egész világon ismerik a nevét. Amekikában előadássorozatot tart. Megnyeri a szíveket a pénz világában életfelfogásával, mely megveti a haszonlesést, s mindennél értékesebbnek ítéli a tudomány és az emberiség szolgálatát.

1922-ben az orvos-akadémikusok kezdeményezésére a Francia Tudományos Akadémia tagjává választják. Február 7-én a díszünnepségen az akadémia elnöke így köszöntötte Madame Curie-t.

"A nagy tudóst, a nemes szívű asszonyt köszöntjük Önben, aki önmegtagadóan a tudományos munkának szentelte életét. Köszöntjük Önben a hazafit, aki békében és háborúban mindig többet tett, mint amit a kötelessége volt. Ön az első nő Franciaországban, akiből akadémikus lett, de találtunk volna-e rá méltóbbat?"

Az akadémia elnök kérdését mi így fogalmazhatjuk meg: eszményeket kereső szívünk talál-e méltóbb embert, akiben a munka erénye úgy mutatkozik be, mint az emberi személyt széppé, nemessé gazdagító érték? Kiben lássuk meg, hogy a munka, akár fizikai, akár szellemi, nem a pénztjelenti elsősorban, hanem belső értéket, mely emberivé nemesít?!

Kína ősi városában az emberiség jótevői között tisztelik Madame Curie-t. Vajon azért, mert az általa felfedezett rádiummal milliókat és milliókat gyógyítottak és gyógyítanak? Vagy azért is, mert egyéniségéből a munka (etikai érték!) úgy ragyogott elő, mint szurokércből az értékes rádium?

Kérdések, melyekre neked kell válaszolni.

A munka mint erény, erkölcsi érték, hétköznapjaidban meg kell hogy valósuljon. Ha megvalósul BENNED, akkor becsülni fogank azok, akik között élsz, akikért élned kell, akiket szeretsz. 

A munka által. És a munka által önmagad is szereted...

                         

A MUNKA

Erkölcsi érték.

Erény.

A munka?-Igen!

A munka erőkifejtés, energia. A munka gazdasági tevékenység. Pénzt teremtő tevékenység. Így mondják. És helyesen, ám ha csak ezt állítjuk a munkáról, keveset mondunk róla. Lényegét akkor érintjük, ha azt állítjuk, hogy a munka erkölcsi érték is.

A munkában az emberi személy bontakozik ki. A munkában és a munka által alakul, válik az ember azzá, aki, és közelíti meg azt, akinek-aminek lennie kell.

Sokszor halljuk: a munka által lett az ember emberré. Igazabb az állítás, hogy éppen ember voltunk tökéletességéből ered, hogy munkát végzünk, dolgozunk, alkotunk.

A rendszeresen végzett munka nyomot hagy az egyéniségen. Az ember foglalkozása meglátszik megjelenésén, magatartásán, egész testén, sőt szellemiségén. Az ácson látszik, hogy ács. A hentes sem tagadhatja le foglalkozását. Az orvosról lerí, hogy mit csinál. A kereskedőt modora árulja el. -Vagyis a munka, melyet az ember végez, kívülről-belülről egyaránt jellemzi.

A szobrász márvánnyal dolgozik, vésővel, kalapáccsal. A festőművész ecsettel, festékkel a vásznon. Művészei munkájuknak. Az ács eszköze a szekerce és a fa. Asztalosé a gyalu, a fűrész. Mesterei munkájuknak. Csak annak? VÉGZETT MUNKÁNK ÁLTAL MŰVÉSZEI, MESTEREI VAGYUNK ÖNMAGUNKANK IS-vagy kontárjai.

A becsülettel végzett munka erősíti a becsületet; a szakértelemmel végzett munka a szakmai tudást méyíti el; a lelkiismeretes munka növeli a lelkiismeretességet.

Nem a "mit" dolgozol a döntő, hanem a "hogyan". A munka személyiséget teremtő hatása mellett az egyént közösségbe kapcsolja. Sőt közösségeket hoz létre. A munka által lehetünk legegyszerűbben hasznos tagjai egy-egy közösségnek: a családnak, a városnak, a vállalatnak, a hazának és rajtuk keresztül az emberiségnek. Hiszen "senki sem sziget".

A munka "hőstett". Nem a pillanat műve. Annál nehezebb. Egy életé. A tartós, egész életen át ismétlődő munka tisztességes végzése hősies fealdat s teljesítmény. Önuralmat és erkölcsi erőket tételez fel, követel meg.

A munkában, mellyel a ránk bízott részét építjük a világnak, azáltal, hogy kopunk, fogyunk, erőinket átadjuk a műbe valamiképpen áldozattá leszünk, mint KŐműves Kelemenné.

A munka által beleépülünk a világba. Vérünk és szellemünk a munka által alkotó-fenntartó élet a világmindenség fejlődésében. (Céva vára nem omolhatott össze Kőműves Kelemenné vére miatt, vajon érthető magyarázat van-e más arra, hogy az emberiség világa fejlődik és nem omlik össze, mint az, hogy fenntartja és élteti a munka által áldozattá váló ember?!)

Az ember nemcsak létfenntartásáért dolgozik. Erős akar lenni önmagával és a természettel szemben. Dolgozik. Az ember munkájában fizikai, szellemi ereje mellett erkölcsi ereje is megjelenik.

A fizikai vagy szellemi munkás megbecsülésének gyökere abban rejlik, hogy értékeljük a munkában megnyilvánuló emberi erőt.

Az ember Kötelessége az értékek megvalósítása. A munka anyagi s szellemi értékeket hoz létre. A munka tehát kötesessége is az embernek.

Dolgozni fáradtság. A munka "árnyéka", hogy testileg, lelkoleg kifáradunk benne. Mégis emberi létünk igénye. Vajon van-e nagyobb büntetés, mint a börtön, ahol nem lehet dolgozni? A munkanélküliség kisebbik gondja, hogy nem keres a munkanélküli pénzt, nagyobb teherként nehezedik rá a felslegesség érzése, hogy nincsen rá szükség...

A tanulás munka. A játék is "munka", csak örömmel végzett tevékenység. Minden munka azonban játékká válhat, ha szereted, ha örömmel végzed, ha felismered önalakító erejét, mely által értékes emberré leszel.

A tanulásról gondolkoztál már így? A hanyag tanulás önmagad elhanyagolása! A komoly tanulás jellemed gondozása! Óvakodj attól a szélsőséges nézettől-szélsősége miatt-, a tévedéstől, mely szerint a munka egyenlő a pénzzel. Jóval több annál. Erkölcsi érték. Erény. Csak arra vár, mint minden erény: megvalósulhasson bened.

A munka a "jóra való kísértés" egyik örvénye.

Oldal: MADAME CURIE, A Munka Asszonya
Kísértés a jóra! A Jó az emberi szív természete! - © 2008 - 2024 - etikaiolvasokonyv.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat