ARANY JÁNOS, A TALPIG BECSÜLETES EMBER

1857-ben I Ferenc József császár és felesége Budára készültek. A magyar kormányzó hatóságok a költőkhöz fordultak, írjanak hódoló verset, mely az ország hivatalos lapjában köszönti majd a császári párt. Elsőnek Arany Jánost szólították fel a költemény megírására. Arany János a felkérést visszautasította.

Hallgatott. Hallgatott, de ez nem volt elég neki. Úgy érezte, mégis írnia kell, csak éppen nem hódoló költeményt. Megírta a walesi bárdok című balladáját. Természetesen ez a ballada nem jelenhetett meg a hivatalos lapban. A balladában Arany meggyőződését fejezte ki az uralkodóval szemben. Hódoló vers az uralkodónak?

Neved ki diccsel ejtené,

Nem él oly welszi bárd.

Ferenc József tetteit sorolja fel? Megteszi.

Levágva népünk ezrei,

Halomba, mint kereszt,

Hogy sírva tallóz, aki él:

Király, te tetted ezt! 

Arany János hallgatásának és (akkor még meg nem jelenhető) megszólalásának gyökerét a költő jellemében kell meglátnunk. A Tudományos Akadémia elnöke, Eötvös József, aki jól ismerte a költőt, bizalmas levélben így jellemezte.

Rónay Jácintnak írja: "Ön szoros hivatalos összeköttetésben leend az akadémiai titkárral; ő nem udvarias, nem barátságos egyéniség, de ezt ne vegye szigorúan; Arany János jobb, mint aminőnek mutakozik, s talpig becsületes ember."

Talpig becsületes ember, igen és ezért bár sok aranyat ígérnek a császárt dicsőítő versért, nem írja azt meg, mert becsületérzéke nem engedi meg, hogy meggyőződése ellen szóljon vagy tegyen; önbecsülése tartja vissza, hogy a ráfigyelő népet s a benne bízó híveket olyan költeménnyel ne tévessze meg, mely nem a szívéből ered. És ugyanez a becsülete sarkallja az igazság megírására, hogy megírja a nevezetes balladát.

Talpig becsületes ember; belső világa szólal meg kimondott szavaiban és tetteiben. Jellemének egységét becsülete teremti meg, és ezt nem engedi megbontani sem hazugsággal, sem képmutatással, sem álnoksággal. Soha nem lett benső világának árulója.

Ha ő ilyen, nyilván költeményeiben is gyakran azokat énekli meg, akiket a becsület jellemez.

A SZONDI KÉT APRÓDJA című balladában Szondit, a hadvezért ismerjük meg, aki várának védelmében "...álla hallála vérmosta fokán,/Diadallal várta be végét." Inkább meghalt, mint becstelenül feladja a várat az ellenséges tööknek.

II Rákóczi Ferenc feleségének a RÁKÓCZINÉ című balladában emel emléket. Példaként mutatja be. A tisztességes asszony Bécs foglya volt gyermekeivel együtt. A bécsi udvar nem bírt a szabadságharcot vívó Rákóczival, és azzal próbálkozott, hogy feleségét küldte követségbe, hogy beszélje rá békességre urát. Előbb azonban megígérteti az asszonnyal, hogy ha ez nem sikerül, visszatér a fogságába. Az asszony szavát adja. Férjével örömmel találkozik. Elmondja küldetését.

"Azt akarnák, fulánk legyen csókomba,

Mézes-mákot elegyítsek szavamba,

Kebelemen altassam el haragod:

Akkor aztán

Egy országért

Kiadnának egy rabot!

Személyemnek Magyaroszág nagy ára,

Visszamegyek, szavam adtam reája,

Felfogadtam, meg is állom emberűl:

Visszamegyek,

Ha veled a

Békesség nem sikerül."

II Rákoczi Ferenc megérti felesége nagylelkűségét, tiszteli becsületét. Az asszony kísérújére ezt az üzenetet bízza: "Császárod, ha/Ilyet akar,/Magyar nőre ne bízza." S Rákóczi felesége visszatér fogságába. Becsületből.

Hosszú lenne felsorolni akár Arany János életéből a becsületesség mozzanatait, akár bemutatni, hogy verseiben miként szimpatizál a becsületesekkel.

FIAMNAK című versében László fiának mondja el, hogy ő szegény költő, örökül mit is hagy rá, "Legfőljebb mocsoktalan nevet", becsületet. Igaz, a becsület válla szúlyos terheket hord, mégis-tanácsolja fiának-

Oh, remélj, remélj egy jobb hazát!

S benne az erény diadalát;

Mert különben sorsod és e föld

Isten ellen zúgolodni költ.-

Az erény diadala a becsület győzelmét is jelenti. Reméljük, akarjuk, dolgozzunk érte.

Aki Arany János életét ismeri, talpig becsületes ember életét ismeri meg. Aki verseiben járatos, az a becsület költőjét tisztelheti benne.

Arany János életében és verseiben a becsületesség a maga vonzó erejével s szépségével jelenik meg. Lehetetlen, hogy kedvünk ne támadjon becsületes embernek lenni! 

 

A BECSÜLETESSÉG

 

Az egyéniség dísze.

A személy méltósága.

Az ember hitele.

A becsület az ember lelki kiválósága, mely jogot ad neki arra, hogy mások megadják neki a tisztelet külső formáit és kijelentéseit, tetteit, őt magát komolyan vegyék.

A becsület alapja önbecsülésünk. Önmagunk helyes és valódi tisztelete. Benső énünket tiszteljük önmagunk előtt. A becsület értékét nem az adja meg elsősorban, hogy mások hisznek benne, hanem mi magunk.

Legmegbízhatóbb becsületérzésünk őrzi tisztességünket, erkölcsi értékeinket. Gondolatainkat, számos cselekedetünket csak mi magunk ismerjük. A becsületérzés óv meg attól, hogy akár csak titokban is olyat tegyünk, mely lealjasít.

A becsület tesz megbízhatóvá minket mások előtt. Akinek becsülete van, erkölcse is van. A becsületes ember belső értékeinek soha nem lesz árulója.

Ami testünknek az egészség, jellemünknek az a becsületesség. Míg megvan, észre sem vesszük. Ám ha hiányzik, sérült, szenvedünk miatta. Az egészség látszik az emberen. A becsület sem marad rejtve. A betegség nyomot hagy rajtunk. A becstelenséget sem lehet végletekig rejtegetni.

A becsületes ember nemes értelemben büszke. Önérzetes. Kincsnek tartja becsületét.

A becsületes ember nem hiú, elismerést nem másoktól vár, hisz önmagában bírja becsületének alapjait.

A becsület: életmód. Erkölcsi kifogástalanság. Alig lehet valakit nagyobb dicsérettel illetni, mintha azt mondjuk róla: becsületes. A becsület tekintélyt ad. Követel. Hiába a hivatali tekintély, ha nem alapozza azt meg az egyén becsülete.

A becsületes védi becsületét. Csapás, ha elveszti. Régen készek voltak meghalni becsületükért az emberek.

A becsület személyhez fűződő jog. Védi a törvény. Aki más becsületét megsérti, büntetik. A becsület "ruhája" a jó hírnév. Azt bemocskolni, megtépázni rágalommal vagy megszólással tilos!

A becsületesség az adott szó aranyfedezete.

A személy becsülete mellett ismerjük a hivatásbeli becsületet. A "mundér becsülete". Bármilyen szakmát, munkakört tölt be valaki, az általa képviselt, gyakorolt munkának a becsületéért is dolgoznia kell.

Csak az erős ember képes becsületes lenni. Csak az akarat ereje szilárdíthatja meg a jellemet, hogy minden körülményben az erkölcsi értékekenek, az igaz emberség követelményeinek megfelelően szóljon, gondolkodjék és cselekedjék.

A becsület első számú ellensége a hazugság.. Belülről féregként rágja a becsületességet. A kétszínűség, a képmutatás hasonlóan támadja. Legrútabb vétség ellene az árulás, az erkölcsi értékek elárulása.

A becsület annyi "éves", amennyi az emberiség maga. Nem volt kor és nem lesz, melyben a BECSÜLETESSÉGET ne értékelné az ember. Senki semmikor nem tisztelte azt, akinek szájában a "nem" és az "igen" összezavarodott. Mindenkor azt az embert tisztelték és fogják tisztelni, akinél a TETT és a SZÓ egybeesik.

Vajon mit ér a becsületed?

Amint egészségedet minden lélegzetvétel, minden falat építi, erősíti--úgy minden gondolatod, szavad, tetted BECSÜLETEDET teremti meg vagy pusztítja...

Csak úgy érdemes élni, ha önmagadban tisztelni tudod a BECSÜLETET.

Jellemedet ne csupán felöltöztesse, hanem izzón hassa át a BECSÜLETESSÉG.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: ARANY JÁNOS, a talpig becsületes ember
Kísértés a jóra! A Jó az emberi szív természete! - © 2008 - 2024 - etikaiolvasokonyv.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat