BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE, Az ember aki haláláig szerette  hazáját

Dátumok és tények a történelemből.

1944.március 19. Budapest. Attila úti lakásában Bajcsy-Zsilinszky Endre fegyverrel fogadta a német katonákat, akik őt rövid lövöldözés után letartóztatták. A bátor férfi súlyos sérüléssel kórházba került. Hét hónap után gyógyultan távozott haza. 1944. november 22-én ismét letartóztatják. A Margit körúti fogházban állítják bíróság elé. Társait halálra ítélik és kivégzik. A továbbiakat Almásy Pál, Bajcsy-Zsilinszky Endre fogolytársának naplójából idézzük.

"1944. december 11-én, hétfőn a fogház előtt várakozó kék buszok egyikébe beszállítottak bennünket. Külön őrök kísérték a megbilincselt Bajcsy-Zsilinszky Endrét. Őt is a mi autóbuszunkra szállították. Beszállás után levették bilincseit.

Talán este kilencre járhatott az idő, amikor végre elindultunk az elsötétített Budapestről nyugat felé. Nem a Bécsi országútra mentünk, hanem a János- és Hárshegy között kivezető útra. Kb. a Hárshegynél tartottunk, mikor megszólaltak a légiriadót jelző szirénák. Órák hosszat álltunk az erdős, elhagyott helyen.

A minket kísérő katonák jóindulatúak voltak, hagyták, hogy beszélgessünk, sőt álldogálás közben ki is lehetett szállni egy-egy cigarettára. Őrzőinkkel is szót ejtettünk lassacskán. Az egyik honvéd közölte Bandi bácsival, hogy Tarpára való. Tarpa volt Bajcsy-Zsilinszky választókerülete. Bandi bácsi barátságosan beszélgetett a fiúval, aki hamarosan értésünkre adta, hogy ha a képviselő úr eltűnne az erdőben, ők nem fognak rálőni, hanem csak a levegőbe két sorozatot, a rend kedvéért.

De ő nem mer közvetlenül szólni, próbáljuk meg mi rábeszélni. Kértük, mentse meg az életét a magyar jövő érdekében, hiszen nemcsak ő, hanem mi is tisztában voltunk azzal, hogy a nyilas kormány nem kegyelmez neki, Kőhidán a biztos halál vár rá.

Ő azonban hajthatatlan maradt.

>>Áldozatommal példát akarok adni nemzetemnek<<-mondta, majd hozzátette:>>Kiss János és társai is meghaltak a nemzetért, nekem sem szabad életben maradnom.<<

Hiába volt minden rábeszélés, könyörgés, meggyőzés, ekkor már elhatározta, hogy mártírhalállal áldoz az igaz ügynek."

1944. december 23. Szombat. Sopronkőhida. A statáriális bíróság tanuk és a vádlott meghallgatása nélkül Bajcsy-Zsilinszky Endrét kötél általi halálra ítélte.

Éjszaka felkereste az evangélikus lelkész. A kérdésre, melyet a lelkész tett fel:"megbocsátasz- az ellened vétőknek?"

-így felelt:"megbocsátok".

1944. december 24.Reggel 8 óra. Vezetik a vesztőhelyre. Az egyik cellában raboskodó Jávor Pál, a híres színész így szól társainak:

"Most végzik ki Bandi bácsit, mondjuk el a Miatyánkot!"

A kivégzést három önként jelentkező őrosztagbeli katona vállalta 25-25 pengőért.

Dr. Aranyi Sándor orvosszázados, aki jelen volt a kivégzésnél, számol be arról, hogy amikor összekötözött kézzel Zsilinszkyt a bitófához vezették, hangosan felkiáltott:

"Istennek két szeme van, mindent lát. Éljen Magyarország!"

Aki Bajcsy-Zsilinszky Endre életét részletesen megismeri, tudja, hogy élete egész folyamán hazáját szolgálta munkájával. A hazaszeretet oly mélyen járta át jellemét, hogy kész volt nemzetéért meghalni.

Feleségének utolsó levelében ezeket írta:

"Én soha nem fogok meghalni - akkor sem, ha fölakasztanak. S az én halhatatlanságom palást fölöttetek..."

Fölöttünk is. Szinte átmelegíti a szívünket az a HAZASZERETET, melyben ő élt, és kész volt meghalni.

A hazaszeretet olyan érték, mely nem hiányozhat életünkből.

Általa szövődünk nemzetünk történelmébe, akár híressé, közismertté válunk, akár névtelen, ismeretlen, de nélkülözhetetlen emberek, állampolgárok leszünk, hazánk lányai, fiai.

HAZASZERETET

A fák törzse, lombja, virágja, gyümölcse...Issza a napfényt, az oxigént.Így él.

De a gyökerek! A mélyben. A földben. Milliónyi hajszálgyökerek... Az ember tisztelettel és hálával van szülei iránt.

Ám nemcsak ők azok, akik által olyan, amilyen. Nem csupán a tanárok, tanítók, nevelők és barátok formálták azzá, aki. Mindent nem okol meg a jelen.

De a múlt! A mély! A "föld", melybe visszanyúlnak láthatatlan gyökerek, annak a nagy közösségnek történelmébe, évszázadok kialakított kultúrájába, szellemiségébe, érzelmi örökségébe, ahol született. Ahol fölnevelkedett.

A haza. Ha természetes a hála és tisztelet érzése közvetlen őseink felé, olyan természetes a tisztelet s  hála a haza iránt. Életünk gyökerei hazánk történelmébe nyúlnak vissza. A hazából nőttünk és növünk olyanná, amilyenek vagyunk.

Akinek hazája van, gyökerei vannak, melyek által él, gazdagszik, színeződik mindennapi élete, jelleme.Hogy ez igaz, csak bele kell gondolni, mit jelent, ha évezredes múltú hazába születik valaki, vagy mit jelent oly fiatal tagjának lenni, melynek nincs történelme.

Ezeréves hazánk viharos, szép történelmébe készítette elő a jelent, mely készen ad át technikát, kultúrát. Hírnevet szerzett: a magyar munkás megbízható. Tudósokat adott a tudományos világnak. "A magyar" Európa huzatos közepén elolthatatlan lángként égett és ég.

Láttunk olyat, mely nem érdemel tiszteletet?Szégyellni kell? Amint szüleink fölött ne ítélkezzünk, úgy ne bántsuk népünket se, mely talán éppen azért volt, vagy most olyan, ami nem tetszik nekünk, mert lányai, fiai nem szeretik eléggé.

Olvassuk el a Szózatot. Énekeljük végig a Himnuszt. Barátkozzunk történelmi nagyjainkkal. Árpád fejedelem. Szent István. Mátyás király.

Látnunk kell nagyjainkat és a névtelen milliókat, akik itt éltek, alkottak, szerettek és itt haltak meg.

A névtelen milliók, akik megteremtették és teremtik a népművészetet, a mindennapi feltételét az életnek.

Gondoljunk a szellemóriásokra, akik itt látták meg a Napot, itt szerették meg az emberi életet és itt bontakoztatták ki tehetségüket: Ady, Petőfi, Arany, Munkácsy, Csontváry és a többiek.

Hazaszeretet. Pilinszky János írta:

" A hazát egyedül részvéttel szabad szeretnünk. E >>részvét<< nélkül nincs emberi igazság, szeretet, szerelem, de még valódi kultúra sincs."

Mit jelent a "részvét"?

Tegyük a kötelességünket. Ezáltal részt veszünk hazánk életében. "Jót és jól!" Téglából épül a ház. Munkánk napi tettei tartják fenn hazánkat.

A hazaszerető ember -- bármilyen jelentéktelennek látszó munkát végez -- történelmet építő ember. A hétköznapok tettei a történelem építő elemei!

Aki alkotni akar, maradandót létrehozni életében: szeresse hazáját olyan érzéssel, ahogy azt a népdalok éneklik. Élj úgy, hogy nem feleded: szíved talpalatnyi "földje" hazának.

(Lám, amikor önmagad szívét erényekkel teszed gazdaggá, általa értékesebbé lesz a haza. A szellemi kincsekkel, erkölcsi értékekkel a haza emberségét gazdagítod. Hazád által az emberiség életébe kapcsolódsz be. Hazád nem csupán a múltat hozza ereidbe, de életedet a jelen történelme által beköti az emberiség jövőjébe is.)

Hazaszeretet... Érzed ízét a szónak? Hallod dallamát? Érinti a szíved? Tettre mozdítja kezed? Itt és most, mert

"Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell."

Hazaszeretet... "ISTEN ÁLD MEG A MAGYART!" -- és áldottá váljék általad is!

 

Oldal: BAJCSY-ZSILINSZKI ENDRE az ember aki haláláig szerette hazáját
Kísértés a jóra! A Jó az emberi szív természete! - © 2008 - 2024 - etikaiolvasokonyv.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat