SALAMON KIRÁLY, A KIS HERCEG ÉS A BÖLCSESSÉG

Ki tudná eldönteni, hogy a történelem során az emberiség mit akart inkább magtalálni: Az aranykészítés titkát vagy a bölcsesség titkát? Minden látszat ellenére az arany utáni hajszát megelőzi a bölcsesség utáni vágy.

Már a bibliai Jób így beszélt:

"Dehát a bölcsesség-ez vajon honnét van, és az értelemnek hol a lelőhelye?

Odavivő utat nem ismer az ember, élők országában nem lehet meglelni.

 Az ősvizek azt mondják: nem lakik bennünk, a tenger megvallja: nálam sincs lakása.

 Arannyal nem lehet érte megfizetni, és az színezüst sem elég nagy ár érte...

Honnan is származik tehát a bölcsesség, és az értelemnek hol a lalőhelye?...

Egyedül az Isten ismer hozzá utat, egyedül ő tudja, hol a lelőhelye." (Jób, 28, 12-15,20,23)

Amig Jób kérdez és felfedezi, hol a bölcsesség, a bibliai Salamon pedig megszerzi azt.

A Krónikák második könyvének első fejezetében olvassuk, hogy Isten álmában tett ígéretet Salamon királynak."Kérhetsz bármit, megadom neked." A király  azonnal válaszolt. "Mivel te tettél királlyá a nép fölé, amely megszámlálhatatlan, mint a föld pora, adj hát nekem bölcsességet és értelmet, hogy jól teljesíthessem kötlességemet e nép élén. "

Istennek tetszett a kérés.

"Mivel szíved vágya, és nem kértél gazdagságot, vagyont vagy dicsőséget, sem ellenségeid életét, sőt még csak hosszú életet sem kívántál, hanem bölcsességet és értelmet kértél, hogy kormányozni tudjad népemet, amelynek királyává tettelek, megadom neked a bölcsességet és az értelmet."

 Salamon bölcsességben cselekedett és itélkezett. Híre ment az akkor ismert egész Földön. Bölcs ítéleteinek egyikét érdemes elolvasnod a Királyok első könyvének 3. fejezetében. Napjaink szólása az igazságos ítéletekről így hangzik: salamoni ítélet volt.

A bibliai Bölcsesség könyve Salamon szájába adja a következő vallomást és imát:

"őt (ti. a bölcsességet) szeretem és kerestem ifjúkorom óta; azon voltam, hogy jegyesemmé tegyem és hódolója lettem szépségének...

 ...szívemben meghánytam-vetettem, hogy a halhatatlanság a bölcsességgel rokon, a vele való barátságban tiszta öröm rejlik, a keze munkájában kimeríthetetlen gazdagság, a vele való bizalmas érintkezésben okosság, a vele való társalgásban jó hírnév, szétnéztem és kerestem, hogyan vihetném házamba...

De mivel beláttam,  hogy nem juthatok másként birtokába, csak ha Isten megadja...azért az Úrhoz fordultam, imádkoztam hozzá és szívem mélyéből mondtam: Atyáim Istene, irgalomnak Ura, aki a szavaddal teremtettél mindent... add meg nekem a bölcsességet, trónod osztályosát, és ne zárj ki engem gyermekeid közül...

Küld el szent egedből, dicsőséged trónjától, hogy munkámban velem legyen és segítsen, és így fölismerjem, mi kedves a szemedben...

Ki ismerte föl valaha i akaratodat, ha te nem adtál (neki) bölcsességet és nem külded el a magasból szent lelkedet?"(Bölcs 8-9. fejezetekből)

Az emberiség több ezer éves írásából így tűnik elénk az arany utáni vágynál is igazabb és erősebb vágy a bölcsesség után. Különösen Salamon királyban. Igen, akkor és azokban az emberekben, de napjainkban és mibennünk? Nem érzed, hogy él benned a vágy a bölcsesség után? Vajon miért szereti a gyermek méznél jobban a mesét? A mesékben az emberiség bölcsesség igénye és bölcsessége szól. Győz a jó. A legkisebb is megtalálja az igazságot. Az anyák nem halnak meg. A szeretet erősebb a halálnál. Így tovább.

Talán ismered Antoine de Saint-Exupéry barátját, a Kis Herceget. Könyvének is ez a címe. A Kis Herceg régen meghódítötta a szívemet. Éjszakánként ha a csillagos égre nézek,őt keresem és úgy érzem, egy csillagot ő gyújtott meg nekem. Máskor, ha a bibliai bölcsesség súlyát nem bírja fáradt lelkem, az ő bölcsességét ízlelegetem. Most őt idézem.

"Nálatok az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek. Mégse találják meg, amit keresnek.

-Nem találják meg-mondtam.

-Pedig egyetlen rózsában vagy egy korty vízben megtalálhatnád...

-Minden bizonnyal -feleltem. -Csakhogy a szem vak-tette hozzá a kis herceg. A szívünkkel kell keresni."

A könyv egy titkot is elárul. "Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű. Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan."

Még idésnem kell, amit a szépségről mond. " Igen, akár egy házról van szó, akár a csillagokról, akár a sivatagról: ami széppé teszi őket, az láthatatlan."

És hogy a halálra készül, hiszen nem csupán az élnitudás bölcsességét ismeri, de a "más bolygóra" költözését is. Aki bölcs szeretne lenni, ismerkedjék  meg a KIs Herceggel.

Most a Kis Hercegről és a bibliai Salamonról írtam. Egyiknek mesés szavaiban, másiknak kinyilatkoztatott igazságaiban találni az aranynál, gazdagságnál, hírnévnél ősibb erővel vágyott bölcsességet.

Keresd, vágyakozz utána, kérd. Ajándékként betölti szíved.

 

A BÖLCSESSÉG

A bölcsesség az a szellemi tulajdonság, amely az elmét a helyes itéletre, a gyakorlatban pedig a helyes cselekvésre képeíti.

Általában bölcsek a gyermekek és az öregek.

A gyermek még egésznek látja a világot, az öreg pedig már látja a valóság, az élet egységét.

 

• A bölcsesség nincs életkorhoz kötve.

• A bölcsesség inkább a szívben lakik, int az értelemben.

• A bölcsesség inkább élet, mint tudás.

Bölcs az, aki tudja, több LENNI,mint látszani. Bölcs az,akit nem téveszt meg a külső csillogás, hanem az emberben a láthatatlan bensőt mérlegelni.

A bölcsesség az erényekben felmagasztosult élet. A bölcs lényegre egyszerűsödött ember. A bölcs egyetlen gondolat rabja. Lát és látomása lenyűgözi. Ami betölti, arra építi életét, az határozza meg élete irányát, az szervezi meg kapcsolatait emberrel, állattal, növénnyel, a mindenséggel.

Petőfi Sándornak a "szabadság és szerelem" volt az egyetlen, lényét átható szenvedély.

Albert Schweitzer az Élet tiszteletének élt.

Csontváry hitt küldetésében, és életét a festészetnek szentelte.

Kalkuttai Teréz anya csupán a haldoklók sóhaját hallja, és elhagyatottságukat akarja enyhíteni.

A mindennapi ember hétköznapi életét, ha áthatja, ha átizzítja az igaz, a jó, bármi nemes CÉL, már a bölcsesség útján jár.-A bölcsesség szenvedélyben izzó gondolat, tudásban égő látomás.

A bölcs embere egyszerű. Megelégedettsége miatt mindig megvan mindene. Nála nincs gazdagabb.

A bölcs látja, mi teszi őt boldoggá, mi a neki való öröm.  Mást nem akar. Igy kerüli el a hiábavalóságokat és szívét az irigység. A bölcs isemri a türelem értékét. Türelmes. A bölcs tudja, mikor kell szólnia és mikor mond többet a hallgatása. A bölcs érti a könnyek vallomását és érthető irás számára az arcok mosolya.

A bölcs nagyon szereti az életet és belátja a halál jelentőségét. Úgy él, mintha éveit nem lehetne megszámlálni, s úgy cselekszik, mintha holnap már mennie kellene...

A bölcs tudja, minden elmúlik-rabja ezért nem lesz semminek, mégis építi a világot, mert hiszi, eltörölhetetlen értéket hagy a Világmindenségben. Ő.

A bölcs meghajol a Világ előtt, ugyan akkor büszkén néz vele szembe, hiszen ő maga is egy csodálatos világ. Mikor a világot tiszteli, önmagát is tiszteli, hiszen része a világnak. Mikor értékeli önmagát, tiszteletadás ez a világnak is, melyben él, amely által és amelyért van.

A bölcsességnek az erények készítenek otthont

Semmivel nem kényszeríthető a bölcsesség szívünkbe. Önként jön, vagy sehogy. Aki vágyik rá, aki sóvárog utána, aki mindennél többre hajlandó értékelni, tisztelni, életénél is többre, annak szívében megszületik a bölcssség.

 

• A bölcs az  erények gyermeke.

• Aki bölcsességre vágyik, nem akar lehetetlent.

• Részedről is elérhető.

• Már elindultál feléje. Már érintette a szíved abban a pillanatban, amikor felisemerted,

• kell neked a Szépség, de nem elég

• Kell neked az Igazság, de nem elég,

• csak a Jóságra mondja lényed valója: elég.

A bölcsesség talán a jóság kísértésével kopogtat lelkeden...

 

 

 

Oldal: SALAMON király, A KIS HERCEG és a Bölcsesség
Kísértés a jóra! A Jó az emberi szív természete! - © 2008 - 2024 - etikaiolvasokonyv.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat